Az orosházi Fidesz és a képviselői szólásszabadság korlátozása

Szájzárrendelet és székbírság

Belpol

Jogkorlátozó, a szólásszabadságot szűkítő intézkedésnek tartják az ellenzékiek, míg a fideszesek a testületi munka hatékonyságát biztosító rendelkezésnek azt az új szankciós lehetőséget, amelyet a polgármester kezdeményezésére a testület kormánypárti többsége szabhat ki a renitens képviselőre.

 

„A szájkosárrendelettel a polgármester ismét megmutatta, hogy miközben jogállamról és demokráciáról beszél, a legsötétebb diktatúrákat idézően cselekszik” – e megfogalmazással bírálta bő két éve a helyi Fidesz-frakció Márki-Zay Péter polgármestert, akinek a kezdeményezésére a képviselőtársaikra sértő kijelentéseket tévő testületi tagokat szankcináló rendeletet fogadott el a hódmezővásárhelyi önkormányzat. (Arról az esetről lásd keretes írásunkat.) Az akkori fideszes kritikát most a szocialista Fetser János orosházi önkormányzati képviselő idézte föl szó szerint a november 30-i testületi ülésen, ugyanis a fideszes városvezetés a hódmezővásárhelyihez hasonló előterjesztéssel élt, amelyet végül el is fogadtatott. A városházi ellenzéki képviselők szerint a cél az ő megrendszabályozásuk. A helyi fideszesek természetesen másként látják ugyanazt, mint két éve hódmezővásárhelyi párttársaik: szerintük az ún. „szájzárrendelet” Orosházán a közgyűlés méltóságát állítja majd vissza, egyben a demokrácia kiteljesedésének a záloga.

Tombol a demokrácia

Az orosházi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításába csomagolta be a változtatást a kormánypárti városvezetés. A testületi üléseket megzavaró, a közgyűlés méltóságát sértő kijelentést tevő képviselő ún. székbírsággal sújtható, az alkalmankénti bírság mértéke a képviselői tiszteletdíj (jelenleg 179 ezer forint) 20 százaléka. Ötnél többször nem szabható ki, de ez éppen elég arra, hogy akár a teljes tiszteletdíjat visszatarthassák egy-egy hónapban a polgármester javaslatára.

Egy másik kitétel szerint pedig a nem választás útján, hanem a mindenkori polgármester kezdeményezése nyomán szavazati jog nélkül a testületbe bekerülő és tanácskozási joggal azon részt vevő társadalmi megbízatású alpolgármester minden napirendi ponthoz korlátlan hozzászólási lehetőséget kap. Orosházán a társadalmi megbízatású ­alpolgármester, Molnár Béla egyben a városi Fidesz alapszervezeti elnöke. Ez a „gesztus” sérti a képviselői jogegyenlőséget, és többletjogosítványt ad a mandátummal és szavazati joggal rendelkező képviselőkkel szemben, még ha a kormánypárti városvezetés némiképp bővítette is a napirendi pontonkénti képviselői hozzászólás lehetőségét – igaz, csak egyetlen perccel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.